Kanada Kormánya
a kanadai kormány jelképe

Government of Canada

Hungary.gc.ca

Breadcrumb

  1. Főoldal
  2. >
  3. Fedezze fel Kanadát
  4. >
  5. Kanadáról

Történelmi visszatekintés

1000-1755 | Angol hódítások | A kanadai állam megalakulása | A Nagy-Britanniától való elszakadás | A Trudeau-korszak | 1984-től napjainkig

1000-1755

1000 táján: a vikingek az első olyan európaiak, akik Észak-Amerikában partra szállnak.
1497: az olasz születésű John Cabot Új-Fundlandon és Cape Bretonnál partot ér, majd a földet angol tulajdonnak nyilvánítja.
1534: Jacques Cartier felfedezi a Szt. Lőrinc folyót, majd a Szt. Lőrinc-öböl partján lévő vidéket francia tulajdonnak nyilvánítja.
1583: Új-Fundland ekkor válik Anglia első tengerentúli tartományává.
1600-as évek: a szőrmekereskedelem miatt összetűzések törnek ki Franciaország, Anglia és Hollandia között; az európaiak az indián törzsek között már amúgy is meglévő ellentéteteket arra használják ki, hogy egymás ellenében szövetségeseket szerezzenek.
1608: Samuel de Champlain katonai erősítéssel védett kereskedelmi állomást hoz létre Québecben.
1627: létrehozzák az Új-Franciaország Társaságot annak érdekében, hogy Új-Franciaországot, Franciaország észak-amerikai gyarmatát kormányozni tudják, és értékeit kiaknázhassák.
1670: londoni kereskedők létrehozzák a Hudson-öböl Társaságot; a társaság kereskedelmi joga minden olyan területre kiterjed, amelynek folyói a Hudson-öbölbe torkollanak.
1701: Montreal közelében harminc indián nemzetség békeszerződést ír alá a franciákkal.
1755: azon akádiai küldötteket, akik nem hajlandóak hűségesküt tenni, kitelepítik Új-Skóciából; ennek következtében Akádia lakosságának közel fele elpusztul.

Angol hódítások

1756: Új-Franciaország és a nagyobb kiterjedésű és gazdaságilag is erősebb brit tartományok között kitör a hétéves háború; a kezdeti francia sikerek után 1759-ben elesik Québec, az angolok pedig egészen Montrealig nyomulnak.
1763: a párizsi béke alapján Angliához kerül az összes, Mississippitől keletre eső francia tartomány, köztük Új-Franciaország is, amely gyarmatot ezután Québecnek nevezik el.
1774: a Québec-törvény értelmében Québec tartományban elismerik a francia nyelvet és a római katolikus hitet.
1779: a montreali szőrmekereskedők megalakítják az Észak-nyugati Társaságot; a társaság a nyugati és az északi területeken kereskedelmi állomások hálózatát hozza létre; felderítő útjai pedig egészen a Csendes-óceánig nyúlnak.
1783-1784: az amerikai függetlenségi háború alkalmával királyságpárti menekültek telepednek le Új-Skóciában, a Prince Edward szigeteken és Québecben.
1791: Québecet két részre osztják: Alsó-Kanadára (a mai Québec területe) és Felső-Kanadára (a mai Ontario területe).
1800-as évek: a bevándorlás üteme felgyorsul; Angliából, Skóciából és Írországból évente több ezren érkeznek.
1812-14: az angol-amerikai háború időszaka; a háború kitörése elsősorban arra vezethető vissza, hogy az angolok a francia kikötőket blokád alá vették, ami érzékenyen érintette az amerikaiakat; a háború során a Nagy-tavak térségében tengeri ütközetekre kerül sor, valamint az amerikaiak megtámadják Yorkot (a mai Torontót); ám az amerikaiaknak végül nem sikerül Kanadát megszállniuk.
1817: megalakul a Bank of Montreal, az első, hosszú távon üzemelő bank Észak-Amerika brit kézben lévő területén.
1821: többéves elszánt rivalizálás és az azt követő vérontás után összeolvad a Hudson-öböl Társaság és az Észak-nyugati Társaság.
1836: Kanada első vasútvonala, a Champlain-Szt. Lőrinc vasútvonal megnyílik.
1837-8: Alsó- és Felső-Kanadában az uralkodó osztállyal szembeni elégedetlenség, a szegénység és a társadalmi megosztottság miatt fegyveres lázadások törnek ki.
1841: Kanadai Egyesült Tartomány néven újra egyesül Kanada keleti (alsó) és nyugati (felső) része.
1846: az Oregon kettéosztásáról szóló angol-amerikai egyezménynek köszönhetően a 49. (északi) szélességi fok mentén kialakul a brit fennhatóság alatt álló Észak-Amerika (a mai Kanada) és az Egyesült Államok közötti határvonal.

A kanadai állam megalakulása

1867: a Brit Észak-Amerikai törvénynek köszönhetően Ontario, Québec, Új-Skócia és New Brunswick egyesítése révén létrejön a domíniumi státussal rendelkező Kanada.
1869: Louis Riel a nép jogainak védelmében megalapítja a Comité National des Métis (Meszticek Nemzeti Tanácsa) nevű szervezetet, és megszervezi a Red River felkelést; a felkelés után lezajlott per és Louis Riel kivégzése vitákat váltott ki.
1870: Manitoba Kanada ötödik tartományává válik, amelyet 1871-ben Brit Kolumbia, majd 1873-ban a Prince Edward Sziget követ a tartományok sorában.
1885: elkészül a kanadai Csendes-óceáni vasútvonal.
1894: első ízben nyújtják át a Stanley kupát.
1896-1899: a Klondike aranyláz
1905: Alberta és Saskatchewan lesz Kanada nyolcadik, illetve kilencedik tartománya.
1909: J. E Bernier kapitány kanadai felségterületnek nyilvánította a jelenlegi Erzsébet királynő-szigetek területét, a szárazföldtől egészen az Északi-sarkig.
1914: az első világháború kitörése: Kanada Anglia és Franciaország oldalán harcol; a francia ajkú kanadaiak egy része gyanakvással tekint erre a lépésre.
1921: az első nőt, Agnes Campbell Macphailt beválasztják a parlament alsóházába.
1921-1922: Frederick Banting és Charles Best felfedezik a cukorbetegség kezelésére szolgáló inzulint.

A Nagy-Britanniától való elszakadás

1931: a westminsteri statútumok révén a brit domíniumok teljes autonómiához jutnak.
1939: a második világháború kitörése; a háború során kanadai csapatok harcolnak Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, az Atlanti-óceáni térségben, valamint Hongkongban.
1947: Kanada a Brit Nemzetközösségen belül a Nagy Britanniáéval azonos státushoz jut.
1949: Kanada az Észak-atlanti Szerződés (NATO) egyik alapítója; az eleddig brit domíniumként számon tartott Új-Fundland kanadai tartománnyá válik.
1961: a Saskatchewan orvosi ellátási betegbiztosítási törvény (Saskatchewan Medical Care Insurance Bill) az első olyan betegbiztosítási konstrukció Észak-Amerikában, amely minden betegségre kiterjedő egészségbiztosítási ellátást garantál.
1965: beiktatják a jelenleg is használatos kanadai zászlót, amely a korábbi, a brit zászlót is megjelenítő lobogó helyébe lép.

A Trudeau-korszak

1968: Pierre Trudeau a liberális párt képviseletében megnyeri a kanadai választásokat; tartományi szinten megalakul a Parti Québécois, amelynek célja, hogy Québec teljes függetlenségét kivívja.
1970: a radikális québeci szeparatista csoport, a Québeci Felszabadítási Front (Front de Liberation du Québec) elrabol egy brit kereskedelmi tanácsost, és azt követően meggyilkol egy québeci minisztert.
1976: a Parti Québécois megnyeri a québeci tartományi választásokat.
1980: a Québec elszakadását célzó népszavazás nem jár sikerrel.
1980: Terry Fox az új-fundlandi Saint John's-ban útjára indítja a Remény maratonja nevű kezdeményezést, melynek célja, hogy a rákkutatásra adományokat gyűjtsön; a maratonfutás során adományokból több mint 23 millió dollár gyűlik össze.
1982: az Egyesült Királyság lemond a Kanadával kapcsolatos jogalkotásba való beavatkozás lehetőségéről, és a teljes jogalkotás gyakorlását Kanada hatáskörébe utalja; Kanada új alkotmányt fogad el, melynek része a Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya.

1984-től napjainkig

1984: Trudeau visszavonul; a választásokat a Brian Mulroney által irányított progresszív konzervatívok nyerik.
1988: Kanada és az USA megállapodik arról, hogy szabadkereskedelmi egyezményt kötnek.
1992: Kanada, az USA és Mexikó véglegesítik az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (North American Free Trade Agreement - NAFTA) részleteit.
1993: Mulroney lemond, akit Kanada első női miniszterelnöke, Kim Campbell követ; a kanadai parlament ratifikálja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt; Campbell választásokat ír ki, ahol a liberálisok elsöprő arányú győzelmet aratnak; Jean Chrétien miniszterelnök lesz.
1995: a Québecben megtartott, a tartomány függetlenségéről szóló népszavazáson csupán 1%-kal vannak többségben az elszakadást ellenzők.
1999: az észak-nyugati területeken kialakítják Nunavut területét; ez az első olyan terület Kanadában, ahol a lakosság többségét őslakos népek alkotják.
2000: Chrétient harmadszorra választják meg Kanada miniszterelnökévé.
2001: az amerikai kontinens országainak vezetői Kanadában tanácskoznak, az Amerikai Államok Csúcstalálkozója (Summit of the Americas) kapcsán; a vezetők megerősítik korábban vállalt elkötelezettségüket, hogy 2005-re a világ legnagyobb szabadkereskedelmi zónáját hozzák létre.
2003: Jean Chrétien tíz évi miniszterelnökség után végül visszavonul; Paul Martin leteszi a miniszterelnöki esküt.
2004: a választók a liberálisokat Paul Martin miniszterelnök vezetésével negyedszerre juttatják kormányra; a választási eredmények ismeretében a liberális kormány kisebbségi kormányt alakít - ez 25 év óta először fordul elő.
2006: január 23-án Stephen Harper vezetésével a Kanadai Konzervatív Párt megnyeri a kanadai országos választásokat, és kisebbségi kormányt alakít; Paul Martin lemond a Kanadai Liberális Párt éléről.

Supplemental content

  •    
       
    Fedezze fel Kanadát!
    Explore Canada
    Ez az oldal csak angolul és franciául érhető el

Footer

Utoljára módosítva:
2014-10-30